SZÍNHÁZI PROGRAMOK


Tizenhét hattyúk

Esterházy Péter műve alapján

július 15. csütörtök 13:00

"Nincsen lábom, ezt kinek hinném el? Magamnak sem. Ölembe pillantva semmi gyanúsra vagy rendeletlenségre nem lelek, ziherhejctűk, plédek örvénye. Árulkodóbb a szegletben a poros pár lábbeli. Kinek hihetném el, hogy én már soha ezen életben nem veszek magamnak cipőt? Az embernek kell cipő."

Rendezte: Cserhalmi György
Koreográfia: Blaskó Borbála
A szöveget szerkesztette: Szegő János, Cserhalmi György és Péteri Lilla
Lili: Péteri Lilla


Első kétszáz évem

július 15. csütörtök 15:45

„Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.” A mondás állítólag Királyhegyi Pál író, újságíró, humoristától származik, aki 1900-ban született, 1981-ben halt meg, így lényegében részt vett a XX. század teljes őrületében. 19 évesen Horthy elől nyugatra menekült, dolgozott Olaszországban, Amerikában és Angliában is. Aztán - ahogy önirónikusan fogalmazott: „1944-ben repültem hazafelé, sürgős volt az utam, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot.”
Nem késte le, de a lágert végül túlélte, 1945-ben térhetett haza, attól kezdve humoristaként élt.
A Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem című regényéből készült adaptáció a DEKK és a FÜGE közreműködésével, Szabó Zoltán előadásában került színpadra.
Királyhegyi Pál örökösének engedélyével jött létre. A szerző jogait a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.
Színész: Szabó Zoltán
Technika: Major Mátyás, Újvári Zsolt
Díszlet: Jankó Mátyás, Kovács Tamás
Koreográfus: Horkay Barnabás
Zeneszerző/hangdesigner: Csizmás András
Asszisztens: Dézsi Fruzsina
Rendező: Bánki Gergely


Fürdőavatás - avagy ki ment ki

a Pesti Magyar Színiakadémia III. évfolyamának vizsgaelőadása az Utolsó Vonal Művészeti Alapítvány közreműködésével

július 16. péntek 11:00

Egy ország, egy város, egy család. Gyerek, feleség, volt feleség, apa, testvér. A jelen munkahelyi és családi konfliktusai felszínre hoznak rég elfeledni vágyott bűnöket. Amikor minden összekeveredik mindennel. Szerelem, vér, főtt béka.

Szereplők:
Csanádi Petra
Ferenczi Dóra
Földi Csenge
Porubszky Ágnes
Ruzicska Lilien
Takács Olivér
Tóth Géza Gergő

Ruhák: Pirity Emese

Rendezte: Felhőfi-Kiss László


hogy ÉN lehessek ÉN

A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium színész II. (színházi és filmszínész szakirányú) képzés, 13. évfolyam előadása

július 16. péntek 13:00

Egy mondattal leírva, ez az vizsgaelőadás egy identitás keresés történet, Máté Péter dalokkal.
Az előadás két (elsőre) különálló történetet mutat be, ami a végére összeér. Egy mélyszegénységben élő család, akik takarítóként dolgoznak egy kisvárosi művelődési házban, és a szomszédvárosban élő középosztálybeli fiatalok életét vizsgálja, akik életében van egy közös pont. Egy férfi, Péter. Péter egy pszichopatának tűnő végtelenül elkeseredett és megsértett ember, aki mindenkit elhagy, megcsal és becsap. Az előadás szereplői olyan helyzetekbe kényszerülnek, (főként Péter miatt) ahol joggal teszik fel a kérdést, hogy: Ki vagyok én? Ki az apám? Hol voltál? Hozzám jössz feleségül? Miért visznek el? Miért pont ő? A vizsga improvizációkból készült és a saját szövegeink mellett a Kerekasztal Színház és Stúdió K Színház közös Szélben szállók című előadásából épül fel.
Máté Péter dalainak szövegeivel, hangulataival és hatásaival foglalkoztunk és megpróbáltuk a már-már nagyon elcsépelt és elhasznált beidegződéseinket újraértelmezni és komolyan venni.
A fő kérdés, ami kiindulási pontként szolgált: Mit kell vagy mit kellett volna tennem ahhoz, hogy én lehessek én?

Szereplők:
Mirka - Heves Nóra
Juló - Tóth Rea
Doja - Vámberszki Kíra
Bora - Koós Csenge
Zsuzska - Rózsa Gabriella
Zsófi - László Rebeka
Hanna - Varga Anna Zsófia
Sára - Tóth Lili
Péter - Horváth Norman
Máté - Pálfi András
Zenészek:

Balog Zita Mária
Fenyvesi Mihály
Madarász Péter
Rendezte:
Szalai Ádám


Állatfarm

a Ciróka Bábszínház előadása

július 16. péntek 15:00

George Orwell regénye alapján írta Horváth János Antal és a társulat

Egy tanyai gazdaság háziállatai fellázadnak gazdájuk ellen és elűzik. Saját maguk veszik birtokba a tanyát, önállóan gazdálkodnak, demokratikusan döntenek mindenről: szabad állathoz méltó, egyenlőségen alapuló életet élnek. A lovak, tehenek, szárnyasok vezetését a legértelmesebb állatok, a disznók vállalják élükön Hógolyóval és Napóleonnal. Az eleinte minta-társadalomként és minta-gazdaságként működő rendszerben ellentmondások jelentkeznek, végül Hógolyó elűzésével Napóleon kerül hatalomra, és innentől kezdve a forradalommal szerzett szabadság és egyenlőség egyre csökken.

George Orwell 1945-ben megjelent regénye az akkori Szovjetunió allegorikus és egyben szatirikus ábrázolása volt. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Állatfarm Magyarországon csak az 1989-es rendszerváltás idején jelenhetett meg hivatalosan, hiszen korábban egyértelmű kritikaként lehetett volna értelmezni a fennálló rendszerrel szemben. A Szovjetunió harminc éve összeomlott, így a regény közvetlen aktualitása elhalványult, de általános igazsága megerősödött: a társadalmi egyenlőtlenségről, a hatalomvágyról, a manipulatív ideológiák természetéről, a politikai kompromisszumokról, és a hozzájuk kapcsolódó a korrupcióról pontos leírást kap az olvasó. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata „békeidőben” is nagyon fontos. Éppen ezért a regény alapján készült osztálytermi adaptációban nem egy régen letűnt kor történelmi paraboláját vittük színre, hanem jelenidejű játékot hoztunk létre hatalomról, egyenlőségről, korrupcióról és manipulációról. Négy színész folyamatosan szerepköröket váltva, időnként a nézőket is bevonva idézi fel az egykor volt Állatfarm történetét. Vagyis nem csak azt...

(Az előadás 16 éven felülieknek készült.)

Alkotók: Krucsó Rita (Bíbor, Bandi); Fülöp József (Hógolyó, Rózsi); Lendváczky Zoltán (Napóleon, Frici); Szörényi Júlia (Bella, Piri, Louis)
Látvány – Mátravölgyi Ákos; Zene – Monori András; Színházpedagógia, mozgás – Gyevi-Bíró Eszter; Rendezőasszisztens – Szabó Nóra; Rendező – Vidovszky György


Hamvas Béla: A bor filozófiája

részletek

július 16. péntek 16:45

Hamvas Béla még mindig nem tartozik a legnépszerűbb magyar írók közé. Írásai, azokban megnyilatkozó gondolatai pedig egyetemesek, és olyan egyszerűek, hogy aki egyszer rátalál, szükséges tápláléka lesz.
A bor filozófiája című művében — amelyből pusztán részletekre futja ez a háromnegyed óra — első pillantásra a borról ír. Valójában azonban rólunk ír. Mi rólunk, akik olvasunk. A keleti filozófiákat tanulmányozva megállapítja, hogy „A nyugati embert meg kell tanítani arra, hogy nem én olvasom a könyvet, hanem az olvas engem.” Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem én iszom a bort, hanem az iszik engem.
A bor, mint téma, meg fogják látni, szinte csak ürügy. Ürügy arra, hogy önmagunkba nézzünk. Hogy felismerjük magunkat. Hogy ne tartsuk különbnek magunkat senkinél. A bor ürügy arra, hogy bort igyunk.
előadja: Szatmári Attila


Roletti - előbemutató

avagy Jakab és János legendás barátsága - TÁP Színház - FÜGE produkció

július 16. péntek 18:30

A férfibarátság határainak őre már jó ideje szemmel tartja Jakabot és Jánost. Jelentése szerint kezdetben csupán átlagos szomszédok voltak, majd ivócimborák lettek, de aztán történt valami, ami miatt már képtelenség őket kategóriába sorolni. Egyre furább dolgokat művelnek együtt: madárfiókákat mentenek az erdőben, óvónőket inzultálnak, almacsutkával dobnak herén divatos férfiakat, idős asszonyok elől lopják el a liftet, templomi esküvőket zavarnak meg, pszichológiai kísérletekben vesznek részt, bowling pályákat törölnek el a föld színéről és még az olajos csúszka masszázstól sem riadnak vissza.
szereplők: Jankovics Péter, Szabó Zoltán
emberi hangok: Kocsis Gergely, Adorjáni Bálint, Andrássy Máté, Bartos Gabriella, Bata Éva, Bereczki Zoltán, Gigor Attila, Herczeg Adrienn, Janklovics Péter, Juristovszky Sosa, Lázár Kati, Rainer-Micsinyei Nóra, Sipos Vera, Szakács Zsuzsi, Vinnai András.
produkciós vezető: Dézsi Fruzsina
asszisztens: Tózsa Mikolt
fény és hangtechnika: Szász Antal, Regele Csanád - Langó Ádám, Rajz Róbert
sound design-zene-rendező: Vinnai András
A produkció létrehozását az NKA Színházművészeti Kollégiuma és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
fotó: Gulyás Dóra


Peer Gynt, vagy ami marad belőle

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum idén végzett osztályának előadása

július 17. szombat 13:00

„Sorsa felől mért aggódik az ember?
Úgyis csak az lesz, aminek lenni kell.
Mint a Duna, érkezik az életünk,
Folyjék, ahogy folyni akar nélkülünk.”

Játsszák: Fábián Csilla, Fülöp Evelin, Fürnstall Fanni
Osztályfőnök: Herczeg Adrienn
Rendező: Benkó Bence


Mária testamentuma

Nagy Mari önálló estje

július 17. szombat 15:00

„Mielőtt meghalok akarok még valamit a világtól. Nem sokat, de még valamit.” (részlet az előadásból)
Mi a hit? Meg kell-e halni a hitért? Meg kell-e ezért halni egy anya fiának? Vagy bárki fiának? Vagy az anyának? Milyen az a világ, ahol egy anyja szeme láttára keresztre feszített fiú a remény jelképe? Szebb ez az új, megváltott világ? Milyen terhet hordoz az az anya, aki elengedte a fiát? Cserébe a világért. A világ megváltásáért. Elengedte-e egyáltalán? Mégis, mit jelent egy anyának, egy fia nélküli világ?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ anyukámmal az ír származású Colm Tóibín Mária testamentuma című kisregényén keresztül – mondja Viktor Balázs, aki édesanyját, Nagy Marit rendezi az előadásban. A regény Szűz Máriáról, Jézus édesanyjáról szól, így elkerülhetetlen az elmélkedés a hitről és az egyházról is. Jézus és Mária történetét mindenki ismeri a keresztény világban, talán az egész világon, de az anya és a fiú történetéről keveset tudunk. Tóibín az anya és fia kapcsolatát írja le a magányos anya szemszögéből. Az anya bűntudatát, fájdalmát. Az ismert történet vakfoltjait tölti meg élettel, „emberrel”. Mária hite mélyebb, mint bárkié. A fiában hisz.

A regényt először 2013 januárjában, New Yorkban, a Broadway-n mutatták be színpadi formában, Fiona Shaw előadásában – az előadás három Tony-díj jelölést kapott.

Bíró Yvette fordítását gondozta: Kautzky-Dallos Máté és Viktor Balázs
A szövegből készült drámáért felelős: Viktor Balázs
Mária: Nagy Mari
Rendező: Viktor Balázs


Szomjas férfiak sört isznak helyettem

az E-Mancik Színházi Manufaktúra előadása

július 17. szombat 17:30

„Zavar, hogy a szomszédban szexelnek, zavar, hogy ezt nem ők mondják!”
4 nő mesél, versel, dalol kendőzetlenül arról, hogy milyen a férfiakkal (vagy nélkülük), a szexről (vagy annak hiányáról) meg persze a nőkről is.
Vigyázat! Tabudöntögetési-kísérletek, kíméletlen őszinteség és önmagunkra-ismerés várható, olykor sírvaröhögéssel fűszerezve!
Csak felnőtteknek!
Írták: Szirmai Melinda és az E-Mancik Színházi Manufaktúra
Dalszövegek: Máthé Zsolt és az E-Mancik Színházi Manufaktúra
Zene és zongorakíséret: Nyitrai László
Előadják: Dobra Mária, Sárközi-Nagy Ilona, Szirmai Melinda, Tarr Judit
Rendezte: Máthé Zsolt


Blue Monday

A Mezítlábas Opera előadása

július 17. szombat 19:00

A Blue Monday a 23 éves Gershwin első próbálkozása az opera műfajával, mely tudomásunk szerint először hangzik el Magyarországon. A szerző szándékai szerint egy olyan művet alkotott, mely a klasszikus műfajokhoz nem szokott közönség számára is követhető és érdekes lehet. Szereplői hétköznapi figurák, akiket emberi gyarlóságuk vezet a tragikus végkifejlet felé.
A rövid, kevésszereplős mű a jazz nyelvén szólal meg, a karakterekkel való azonosulást pedig olyan, a darab eredetijében nem szereplő Gershwin féle jazz standerdek segítik, mint az I Got Rhythm, a s’Wonderful vagy az Embracable You.
A mű megtekintését szinte minden zenei műfaj szerelemeseinek jószívvel ajánljuk!
A Kisképző kórusa, a Hangképző először 2015-ben állított színre operát, és rögtön beleszeretett a műfajba: olyan összművészeti megnyilvánulása a diákoknak, mely hamisítatlanul megmutatja az iskolában folyó képzés erősségeit. Az előadások minden részletét maguk készítik, ők énekelnek, táncolnak és játszanak a hangszereken, és a darabok vizuális kivitelezése is az ő munkájuk. Maguk készítik a jelmezeket és a díszleteket, a plakátokat, az együttes logóját és honlapját is.
Az elkészült előadások kedveltek a középiskolák körében – számos alkalommal nyert bizonyosságot az alkotók azon elképzelése, hogy ebben a formában szívesen hallgatják az operákat a kamaszok is.


Paprika Jancsi visszatér

Bartha Tóni Bábszínháza

július 18. vasárnap 11:00

A vásári játékok közkedvelt hőse, Paprika Jancsi ismét útra kel. Egy középkori időgép segítségével találkozhatunk vele a messzi-messzi amerikában, az indiánok földjén, majd váratlan fordulat az idő örvényében és egyszercsak a Rákóczi szabadságharc idején tesz igazságot elmaradhatatlan fakanalával.

Szereplők:
Paprika Jancsi
Indián
Kétoldali Bölény
Szellem
Rákóczi közkatonája
Ezredes
Kocsmáros
Labanc
Rákóczi lánya

ÍRTA: Zalán Tibor
RENDEZTE: Rumi László
TERVEZTE: Majoros Gyula
ZENE: Ágoston Béla

ELŐADJA: Bartha Antal


A brémai muzsikusok

zenés, élő-bábos népmese feldolgozás - a Színházikó Társulat gyerekelődása

július 18. vasárnap 12:30

A kakas, a cica, a kutya és a szamár gazdáik elől menekülve egymásra találnak. A csacsi javaslatára együtt indulnak el Brémába, hogy ott felcsapjanak muzsikusnak. Az éjszaka közeledtével egy erdőbe érve betyárok tanyájára bukkannak, a betyárokat elkergetik, birtokba veszik a házikót és megalapítják a Fogadót a Brémai muzsikusokhoz. A történet a Mesemondó nagy mesekönyve, a mesezsák és a közönség segítségével kel életre.

Játsszák:
Koffler Gizi
Fodor Judi
Szabó Zselyke

Rendezte: Szabó Zselyke
Zene: Nikodém Norbert


Janikovszky Éva: A lemez két oldala

képzeletszínház felnőtteknek

július 18. vasárnap 14:00

Egyfelvonásos előadás: emberi játszmák női hangokon
Abszolút szórakoztató színház: egy óra nevetőizom tréning

Az eredeti könyvből a színpadi szövegváltozatot készítette és az előadást rendezte: Tollár Mónika

„Biztos mindenkinek ismerős, ha a saját véleménye nagyon eltér a saját – adott esetben fél órával ezelőtti – véleményétől, csak mert közben egy másik szerepbe került, és már nem az anyukáját kell győzködnie ugyanarról, hanem a gyerekét. Nyilván néha nagyon nehéz nevetni ezeken a helyzeteken, de egy sötét nézőtéren simán lehet úgy csinálni, mintha ez nem rólunk szólna, hanem másokról.
A fergeteges előadás gyorsan magával ragadja az embert, az elragadtatottság állapotában viszont nehéz színlelni, így a röhögés feloldja azokat a gátlásokat, amik ezekben a helyzetekben rakódnak ránk. Janikovszky Éva azonban túl jó megfigyelő, a megengedő humor nem fedi el, hogy ezek bizony mi vagyunk. Szóval ez valami felszabadító röhögés, amiből kevés van az életünkben, miközben minden más módszer hatástalannak tűnik az élet nagy kérdéseinek kezelésére.”

„Most már értem, miért hoztál el…!” – ezzel fordult felém a párom a darab 10. perce után. Pedig nem is gondoltam hetekkel korábban, amikor már megvolt az időpont, hogy ennyire ülni fog az előadás minden mondata. Tűpontos ábrázolása a mindennapi harcainknak, játszmáinknak, tele iróniával, szarkazmussal, de mégsem bántó, hanem az emberit elfogadó módon, így nem is fáj magunkra ismerni. Ha nevetni lehet rajta, talán beszélgetni is el tudunk kezdeni, talán akkor a tüskék és sértettség helyett az egymás felé fordulás, a másik megértése is menni fog. Nem csak a párkapcsolatokban, de mindenféle emberi kapcsolatunkban. Hiszen ő is csak ugyanannak a lemeznek a másik oldalát játssza, és én is felteszem néha az ő B oldalát… Köszönjük a szemnyitogatást Janikovszky Évának és az előadást létrehozó szuper csapatnak!”

Tollár Mónika a JPTE Bölcsészettudományi Kara művelődésszervező szakának elvégzése után szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Több mint 20 éves szakmai gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik a kulturális-művészeti rendezvényszervezés és a produkciós management, valamint a kulturális-művészeti brandépítés/brandfejlesztés területén.
Tollár Mónika dramaturg-rendező független produkcióként hozta létre ezt az előadást 2013-ban a budapesti Katona József Színház Sufnijában, mely a premier óta közel 80 alkalommal került bemutatásra Magyarországon és külföldön egyaránt. Az írónő halálának 10. évfordulója alkalmából készült, felnőtteknek szóló képzeletszínházi előadás igazi és éles tükör szavakból csiszolva: a produkcióban az emberi játszmákra ismerhetünk rá.

Előadják: Kakasy Dóra, Horváth Lili